A Tekerj a Zöldbe! kerékpártúra sorozat keretei között az idei szezonban 200-nál is több családbarát kerékpártúra megszervezését támogatja a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség – Maketusz.
A jelentkezési feltételek, a jelentkezési menete és hasonló technikai tudnivalók a jelentkezési felhívásban érhetők el, az alábbiakban arról lesz szó, hogyan érdemes nekivágni a túra szervezésének, milyen háttérmunkát igényel a kritériumok teljesítése.
“Könnyű túra, mely családosok számára is abszolválható, akár gyermek-szállítással egybekötve”
Még mielőtt hozzákezdenénk a szervezéshez, fontos, hogy azonosuljunk a Tekerj a Zöldbe! sorozat mottójával, ami elsősorban kezdők, illetve „családi tempóban” tekerők számára szeretné közelebb hozni a kerékpározás élményét és megmutatni egy adott környék bringával is elérhető szépségeit. Vagyis közösségi túráról van szó, ahol a célunk a közös bringázás jó hangulatban, teljesítmény-kényszer nélkül. Nem véletlenül emeltük ki a túrák kritériumainál, hogy az összes szintkülönbség lehetőleg ne haladja meg a 200 métert. Egy 20-60 kilométeres távon ez azt jelenti, hogy az itinerben egyáltalán nem szerepelnek nehéz emelkedők, ahol a fizikális különbségek miatt sokat kellene várni a csoport tagjainak egymásra. Biztonságos kereteken belül érdemes hellyel-közzel végig együtt haladni, illetve megvárni egymást a megállópontokon. A jó hangulatot a környezet, az érintett látványosságok, a beszélgetések, a közös mozgás garantálják, és a Tekerj a Zöldbe! túrákon a tempóval a gyerekekhez, vagy az idősebbekhez alkalmazkodunk.
Az útvonal megtervezése
1. Fő a biztonság!
A túrát úgy kell tervezni, hogy várhatóan minden résztvevő számára biztonságos legyen és minden résztvevő érezze is biztonságban magát. Rutinosabb bringások könnyen elkövethetik azt a hibát, hogy egyes forgalmasabb útszakaszok, melyek nem érik el a saját ingerküszöböt, mások számára félelmetesek, akár csak a néhány nagy sebességgel elhúzó gépjármű miatt is. Kezdők számára terepen egy kissé meredek lejtő, vagy egy rövid, szűk, gyökeres, köves szakasz is komoly akadályt jelenthet. Ha útvonalat alakítunk ki, legyünk tisztában azoknak a képességeivel, akik várhatóan részt vesznek majd a túráinkon. A legtöbb régióban már nagy a választék kerékpárutak, alacsony forgalmú közutak, nem szilárd burkolatú utak tekintetében. Több vidéken rendelkezésre állnak ajánlott/kitáblázott kerékpáros útvonalak, melyeket érdemes variálnunk útvonaltervezésnél. A másik oldalon szigorúan kerüljük a főútvonalak beiktatását az itinerbe. Még ha adott útszakaszon nem is tilos a kerékpározás, egy 26-40 fős társaság a túravezető szempontjából nem kezelhető biztonságosan sűrű gépjárműforgalomban. Az „egyszámjegyű” és a kerékpárosok számára eleve tiltott főútvonalak mellett lehetőség szerint minden főutat kerüljünk el a Tekerj a Zöldbe! kerékpártúrákon!
Amit érdemes betartani a biztonság érdekében:
- A csoportban elöl és hátul is legyen túravezető, 30 főtől pedig három, vagy több vezetőt alkalmazzunk. Bármilyen nem várt történés, géphiba, baleset esetén előfordulhat, hogy az egyik túravezetőnek a problémával kell foglalkozni és akár elválni a csoporttól…
- Közúton a lezárt pályás vagy útvonalbiztosítással zajló eseményeket leszámítva a KRESZ szabályait maradéktalanul be kell tartani. Egyes oszlopban kell haladni és a versenyzőkkel ellentétben megfelelő távolságot tartani egymás között a ráfutás-veszély miatt.
- Nagyobb létszámnál szét kell osztani a csoportot, hogy közúton a gépjárművek biztonságosan tudjanak előzni, amit egy 50 méter hosszan kígyózó boly esetében már nehéz megtenni a szembeforgalom miatt.
- Hívjuk fel a résztvevők figyelmét, hogy műszakilag biztonságos, jó állapotú kerékpárral érkezzenek a túrára, amit nem kell közben szervizelni. Különös tekintettel a fékek állapotára, amit érdemes ellenőriznünk is a túra előtt.
2. A kiinduló- és végpont kiválasztásának fontossága
Különösen Budapest környékére, vagy nagyvárosokra igaz, hogy egy kerékpártúra sikerét nagyban befolyásolja a kiindulópont megválasztása. Szervezőként eleve ne terheljük magunkra és a csoportra azokat a nehézségeket, melyek egy nagyobb társaság mozgatásával járnak a városi forgalomban… A meghirdetett rajt és célpont legyen tehát olyan helyen, ahonnan közvetlenül elérhetők a biztonságos utak/ösvények. Városok esetében ez nyilván külterületet jelent.
Mivel a résztvevők között nyilván akadnak, akik önmaguk sem szeretnének keresztülvágni a forgalmas szakaszokon, vagy messzebbről utaznak, számítanunk kell rá, hogy többen gépjárművel vagy vasúttal érkeznek a kiindulópontra. Jó választás lehet egy ismertebb, ingyenesen használható parkoló, de azt is nézzük meg, hogy mennyire egyszerű a megközelítés vasúttal (HÉV-vel). Azt is vegyük figyelembe, hogy indulásnál és érkezésnél szükség lehet mosdóra, illetve jól jöhet az étkezési vagy élelmiszer vásárlási lehetőség.
3. A konkrét kör és a program
Ha valaki túra szervezésébe kezd, nagy valószínűséggel kedvenc saját útvonalaiból alakítja ki az itinert. Ez mindenki számára előny. Az ellenkezője viszont rengeteg buktatót hordoz magában, tehát egy nagyobb társaságnak lehetőleg ne tervezzünk olyan túrát, aminek van olyan szakasza, ahol még nem jártunk! Igényes szervező a túra előtt eleve végigtekeri a kört, hogy lehetőség szerint ne érhessék meglepetések a csoportot. Még ha korábbról úgy ismerjük az útvonalat, mint a tenyerünket, akkor is találkozhatunk olyan változással, ami kellemetlen lehet.
Arra nincs különösebb szabály, hogy milyen arányban keverjük a túrán a kerékpárutakat, közúti szakaszokat és terepen átvezető utakat. A biztonság kapcsán már volt róla szó, hogy a sűrű forgalmat kerüljük. Érdemes törekedni olyan utak használatára, ahol nyugodtan lehet tekerés közben beszélgetni, egymás mellett haladva. Terepen, illetve dombos vidéken vegyük figyelembe, hogy lassabban haladunk, alacsonyabb átlagsebességgel, tehát a távolságot ennek megfelelően tervezzük!
Figyeljünk rá, hogy legyen időnként pihenő, vízvételi lehetőség. A megállópontokat, látványosságokat úgy válasszuk ki, hogy viszonylag kevés időt ott töltve is élménnyel gazdagodjunk. Ilyen lehet egy kilátó, műemlék, fagyizó stb. Azt is tartsuk szem előtt, mi történik, ha a kiválasztott megállópontot „megterheli” hirtelen több tucat bringás. Gondoljuk át előre, le tudjuk-e támasztani biztonságosan a kerékpárokat, nem terheljük-e a környezetet. 2-3-nál több megállópontnál többet nem érdemes tervezni, mert ilyenkor sok idő eltelhet, mire újra összekapja magát a társaság. Nagyon nehezen tervezhető a menetidő, ha sok megállást iktatunk be.
Bejárva a kitalált kört, készítsünk róla GPX-et, ezt a résztvevőkkel és a túra vezetésében segítőkkel is meg tudjuk később osztani.
A túravezető és a felszerelés
A túrát lehetőleg olyan személyek vezessék, aki jól ismeri a környéket, jó kommunikációs készséggel rendelkeznek és jártasok a kerékpározásban is minden tekintetben. Ajánlott minimum két túravezető alkalmazása is, illetve várható nagyobb létszámnál még több túravezető. Nagyobb társaságnál mindig felmerülnek útközben problémák, amit egyetlen felelős személy nehezen tud kezelni zökkenőmentesen. A túravezető legkésőbb a túra elején (de inkább már az előzetes kommunikációban) ossza meg elérhetőségét a csoport tagjaival, hogy gond esetén bárki hívhassa!
A túravezető(k)nél legyen minimális szerviz és elsősegély készlet. Mivel sokféle kerékpártípushoz lehetetlen felkészülni minden eshetőségre, a kommunikációban hívjuk fel a résztvevők figyelmét, hogy jó műszaki állapotú kerékpárral jöjjenek a túrára. A defektszerelést azonban illik segítenünk megoldani, ezért legyünk felkészülve foltokkal, ragasztóval, leszedőkkel és a leggyakoribb méretű tartalék belsőkkel. A túravezetőknek illik bekészíteni az induláshoz/érkezéshez némi plusz innivalót és élelmiszert, hogy ki tudjuk segíteni azokat, akik megfeledkeztek ezekről. A túravezetőknek érdemes megoldani az egymás közti kommunikációt valós idejű nyomkövetéssel, walkie-talkie-alkalmazással, fülessel stb.
Kommunikáció
A kötelező kritériumok között is szerepel, hogy a túra kommunikációjában, facebook-eseménynél meg kell adni a pontos útvonalat, a teljesítendő táv hosszát, illetve a menetidőt. Utóbbit nem egyszerű kalkulálni, kezdő túraszervezők számára azt tanácsoljuk, hogy mindig hagyjanak több időt, mint ahogy kiszámítják! Ha túl gyorsan halad a társaság, egy fotózással, vagy bármi mással még mindig könnyebb „lassítani”, mint ellenkező esetben hajszolni a csoportot.
Törekedjünk a világos kommunikációra, a túra leírásában a rajt/cél helyszínt nagyon pontosan adjuk meg. Kezdésnek érdemes megadni gyülekező időpontját és a tényleges indulás idejét, amihez tartsuk is magunkat.
Az útvonal tekintetében biztosítsuk a jelentkezők számára a GPX letöltésének lehetőségét. Facebook-eseménynél egy-két héttel a túra előtt „jelentkezzünk be” időnként egy-egy plusz információval, képekkel, érdekességekkel, tartsuk fent az érdeklődést.
Induljunk ki abból, hogy a résztvevők kezdők, tehát fontos informálnunk őket arról, hogyan készüljenek a túrára. Adott időjárási viszonyok között milyen öltözéket válasszanak, milyen frissítővel, innivalóval, élelmiszerrel készüljenek, hogyan, mibe érdemes bepakolni stb. Ezek lehetnek akár a témához kapcsolódó cikkek megosztása is az eseménynél.
Osszuk meg az eseményt minél több nyilvános bringás facebook-csoportban, de ne is toljuk túl, illetve semmiképpen ne fogalmazzunk meg valótlan információkat. A Tekerj a Zöldbe! kerékpártúrákon fényképes dokumentációt is várnak a szervezőktől, ezért tegyük világossá a résztvevők számára, hogy az eseményen fotókat készítünk majd, amelyek szerepelni fognak a kapcsolódó felületeken. A résztvevőknek ehhez hozzá kell járulni.
További kommunikációs tippekért olvasd át az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ tippjeit.
Nyilatkozat felelősségvállalásról és utólagos megjelenésekkel kapcsolatban
Nem csak a Tekerj a Zöldbe! túrákon fontos, hogy a résztvevőkkel aláírassunk egy nyilatkozatot, miszerint a túrán saját felelősséget vállal, hogy ismeri a KRESZ szabályait, rendelkezik a megfelelő kerékpáros gyakorlattal, és felelőssége tudatában nem jelent veszélyt, sem magára, sem másra a túra során. Kölcsönadott kerékpárok esetében a felelősségvállalás kiterjedhet az eszközökben okozott anyagi kárra is. Fontos tudni, hogy jog szerint személyi okmányt nem vehetünk el a résztvevőktől letétbe, de léteznek ügyfélazonosító rendszerek, melyekkel tökéletesen azonosítható bárki, aki rendelkezik érvényes személyi okmánnyal. Felelősségvállalási nyilatkozaton fel kell tűntetni a személyi adatokat, név, lakcím, anyja neve, személyazonosító okmány száma. Ezek hiányában jogi lépések megtétele bármilyen eseményt követően nehezebb, mint ezek nélkül. Fontos tudni, hogy hiába iratunk alá egy nyilatkozatot, miszerint „valaki saját felelősségére indul a túrán és a szervező nem tehető felelőssé balesetért, károkért stb.”, ez nem állja meg a helyét, ha olyan esemény következik be, ahol megállapítható a szervező felelőssége bármilyen kárral kapcsolatban. Ilyenkor a résztvevő tehet jogi lépéseket, bármit is írattunk vele alá. A nyilatkozatba vegyük bele azt is, hogy a túrán indulva a résztvevő hozzájárul, hogy a túra során készült médiaanyagok, fotók, videók megjelenhetnek majd a médiában/közösségi médiában a túrához köthető kommunikációban. Illetve fontos azt is kiemelnünk és betartanunk, hogy a nyilatkozatban megadott személyes adatokat a törvényeknek megfelelően kezeljük (GDPR).
