“A NÉGYÖKRÖS SZEKÉR

Nem Pesten történt, amit hallotok. Ott ily regényes dolgok nem történnek. A társaságnak úri tagjai Szekérre ültek és azon menének. Szekéren mentek, de ökörszekéren. Két pár ökör tevé a fogatot. Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott.

Világos éj volt. A hold fenn vala; Halványan járt a megszakadt felhőkben, Miként a bús hölgy, aki férjinek Sírhalmát keresi a temetőben. Kalmár szellő járt a szomszéd mezőkön. S vett a füvektől édes illatot. Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott.

A társaságban én is ott valék, S valék szomszédja épen Erzsikének, A társaságnak többi tagjai Beszélgetének s énekelgetének. Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez: “Ne válasszunk magunknak csillagot?” Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott.

“Ne válasszunk magunknak csillagot?” Szólék én ábrándozva Erzsikéhez, “A csillag vissza fog vezetni majd A mult időknek boldog emlékéhez, Ha elszakaszt a sors egymástul minket.” S választottunk magunknak csillagot. Az országúton végig a szekérrel A négy ökör lassacskán ballagott.

Borjád, 1845. szeptember 26. – október 7. között “

Családbarát, 32 km-es túra, alacsony forgalmú utakon és földutakon, szedresi indulással, medinai, kölesdi becsatlakozási lehetőséggel.